1.Egy reggelem Aronnal
Minden reggel pontban 7 óra előtt 5 percel felkelek és kimegyek a fürdőszobába, addig minden csendes. Aztán visszamegyek a ruháimért, éppen hogy megtalálom őket a szekrnyben, de mikor vissza mennék a fürdőbe valami csoda módján foglalt a fürdő. Bekopogok.
-Foglalt!-szól egy halk hang.
-Fog...foglalt?-szólok vissza bociszemekkel nézve az ajtót.
-Igen.-mondja elhúzott szavakkal az illető.-Figyu hugi, nem hoznád ide a kamerát a szobából?
-Aron,Aron, te vagy odabent?Miért kell neked a kamera?-mondom mérgesen. >.<
-Hát...izé tudod, hogy nagyon szeretem csinálni a hajamat! És, hogy ne felejtsem el, mindig lekamerázom, hogy csinálom meg.
-Jól van, de akkor sietni fogsz!-mondom mosolyogva ,aztán elindulok a szobája felé.
Egy pár perc múlva meg is találom, rengeteg levelet és köztük egy tehetségkutató meghivója is van.
-SooYun!-ordibál Aron, dühösen.
-Megyek!-mondom, odaadom neki.-Ám cserébe kérdezhetek valamit?? :3
-Mondd!-beszél a fogát mosva.
-Aron, te mész egy tehetségkutatóra?-nekidölve az ajtónak kérdezem tőle.
-Igen, de te nem jössz velem!-néz rám bociszemekkel.
-Ó de hadd menjek vele, szurkolok majd neked és segitek cipelni a csomagomat, bocsi a csomagodat!.-nah de jó, mindjárt előtte, aztán mondhatom neki, hogy had menjek veled, ugy sem fog magával vinni. Oh.....>.< kicsordul a könny a szememből.
-Ne sírj! Elviszlek magammal, csak ne sírj!-aztán kaptam tőle egy hatalmas ölelést.*-*
-Oké!-mondom kacagva.
-Na most mit kacagsz?-kérdezi fülig érő szájjal.
-Semmi, csak ilyet nem minden nap kapok tőled!-őszintén mondva, talán túl őszintén is.
-Most már, mennünk kell suliba!-mondja röhögve.:))
-Hogy mi?-lepődök meg- hogy fulladnál meg egy kanál vízben, te...te kis sunyi!-mérgesen nézve rá.
-Szia SooYun, aztán el ne késs!-már a lépcsőnél van, mérgemben lehajítottam a ruhám a földre és utána szaladtam. De nem sikerült elkapnom kiszaladt az ajtón és az utca sarokig meg sem állt.
Ó most siethetek, MinSeo leszedi a fejemet. Gyorsan beszaladtam a fürdő szobába, és egy-kettőre letussoltam, és felöltöztem. Szaladtam ahogy csak bírtam a sarok felé ahol MinSeo minden reggel szokott várni.
